Anno olvastam a Bridget Jones-ban (fuj, szánalmas, tudom, de haljak meg, nekem tetszettek benne a poénok) a következő idézetet: "Köztudott, hogy amint életem egyik fele rendbe jön, a másik fele rögtön elromlik" na jó, talán nem kellene idézőjelet használnom, mivel rohadtul nem így van szó szerint, na mindegy, ez a lényeg.

Szóval most meglepően jó minden a Lánykával. Jól érzem magam vele, mikor nincs velem, amolyan hiányérzetszerűséget is átélek, de ha vele vagyok, repül az idő.
Életem másik 2 fontos része, (sajnos) az iskola viszont rohadtul el lett hanyagolva, mondhatni be sem jártam, szóval ideje hogy összekapjam magam, és - leírni is szörnyű - tanuljak. Lusta vagyok leülni tanulni, de olyan szinten, hogy ha nem lenne ilyen kibaszott szerencsém folyton, akkor alig lenne kreditem. Ez pedig nem állapot.
Viszont a jelenlegi legnagyobb dráma az életemben a Real Madrid - Barcelona mérkőzés volt, katasztrófa, egyszerűen katasztrófa. A sírás szélén álltam, rossz nézni, ahogy életem csapatát a legnagyobb rivális legyőzi.

Remélem, hogy azért megérem azt is, mikor életem minden területére pipát tehetek. Tudom, sokak szerint ezek legyenek a legnagyobb gondjaim, de momentán ezek aggasztanak. Nem is kicsit.

update: Google maps-al megnéztem, még meg van az iskola. Ez is valami.