Akkor most jöjjön egy szomorú hangvételű post.
A Lánykával minden jó. Boldogok vagyunk, lassan 2 hónapja, és (de hülyén hangzik ez tőlem) szerelmesek is vagyunk.
De folyamatosan Demoklész kardjaként lebeg fölöttünk (mert most ilyen irodalmian akarom kifejezni magam) az a tudat, hogy a Lányka kb. bő 1 hónap múlva megy ki Amerikába. Két hónapra. És rohadtul nem tudom mi lesz. Ezt az utat nem mondhatja már le, mert még előttem le lett minden fixálva, vízum, munka, minden, ráadásul régi álma...
Csak éppen szenvedek mint a kutya emiatt. Nem akarok szakítani vele... Nem akarok szünetelni, azt tuti hogy nem bírnám, hogy 2 hónapig éljük az életünket aztán folytatjuk. Ahhoz én nagyon féltékeny vagyok. Nagyon-nagyon. De akkor mi a faszt csináljak? Számomra egyértelmű, hogy 2 lehetőség van: Vagy megpróbáljuk kihúzni távkapcsolatban, vagy szakítunk végleg. Viszont ha elmegy, akkor 2 hónapig only webcam, mivel asszem 140.000 körül van a jegy, csak oda, tehát ilyen kis naívságok hogy meglátogatom, felejtősek.
Nem akarom elveszíteni. :( Fuck.
Day vs Mil - Hozd a flow-t!
